Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar gyűjteményében őrzött Bogen–Lipmann kalitka a hazai pszichológiai tanácsadás egyik meghatározó alakja, Ritoók Magda révén került az intézménybe. Az eszköz Otto Lipmann német pszichológus munkásságához kapcsolódik, aki az alkalmazott pszichológia és a pályaválasztási tanácsadás egyik úttörője volt.
A Bogen–Lipmann kalitka a 20. század első felében alkalmazott pszichológiai vizsgálóeszköz volt, amelyet elsősorban pályaalkalmassági vizsgálatok során használtak. Az eszköz célja nem csupán a vizsgálati eredmény mérése volt, hanem a feladatmegoldás során megjelenő gondolkodási és cselekvési folyamatok megfigyelése is.
A fából készült, nyitott szerkezet belsejében válaszfalak és ferde terelőelemek irányítják egy fagolyó mozgását. A vizsgálati személy feladata, hogy különböző kialakítású fapálcák segítségével a golyót a kalitkából kijuttassa. A feladat során nem csupán a sikeres megoldás számított, hanem a választott stratégia, az eszközhasználat és a problémamegoldás módja is.
A Bogen–Lipmann kalitka segítségével több olyan képesség is megfigyelhető, amelyek számos műszaki, kézműves vagy precíz manuális munkát igénylő foglalkozás esetében fontosak. A vizsgálat sajátossága, hogy a hangsúly nem kizárólag a végeredményen, hanem a feladatmegoldás folyamatán is van.
A Bogen–Lipmann kalitka kultúrtörténeti jelentőséggel is bír, mivel névadója, Otto Lipmann zsidó származású német pszichológus volt, akinek tragikus életútját a nemzetiszocializmus térnyerése is befolyásolta.
A kalitka egy példánya Albert Ádám kortárs képzőművész Munkapróba / BLK 1. installációjának kiindulópontjaként jelent meg a Ludwig Múzeum 2014-ben rendezett [csend] – Egy holokauszt-kiállítás című tárlatán. Albert Ádám installációja egyszerre utalt a pszichológia történetére és Otto Lipmann tragikus sorsára, akinek tudományos munkásságát 1933 után ellehetetlenítették, ezt követően pedig öngyilkosságot követett el. Az interaktív mű lehetőséget adott a látogatóknak arra, hogy saját élményen keresztül ismerkedjenek meg a régi pszichológiai vizsgálati módszerekkel, miközben a kiállítás koncepciója a bezártság, a kitartás, valamint a szellemi örökség fennmaradásának kérdéseit is felvetette.